Olvasd el az alábbi szöveget, és válaszolj a kérdésekre! LACKFI JÁNOS: K↔VÉR LAJOS BÍRJA CÉRNÁVAL (A Kövér Lajos színre lép című meseregény alapján) Kövér Lajos egyik este szobájába lépve hiába próbálta felkapcsolni a villanyt. Nofene, gondolta, kiégett. Kénytelen lesz sötétben odatapogatózni az ágyához, holnap meg majd megkér valakit, hogy cserélje ki azt az átkozott körtét. Aztán halálra rémült, amikor a vaksötétben egyszeriben csillagszórók gyulladtak, és harsány énekszó zendült. Brummogó és dörmögő hangok dalolták, hogy BÓLDOG SZŰŰŰLÍÍÍNAAAPOOOT! Kövér Lajos meghatottan pillantotta meg barátait, az egész díszes kompániát, akik elkezdték őt ölelgetni, majd a plafon felé dobálni. Lajos behunyta a szemét, és habkönnyű kismadár, pontosabban nagymadár volt. Mikor a madarat szép óvatosan letették a földre, és visszavedlett kerti óriássá, egy tejszínhabos tortát pillantott meg, tetején pontosan annyi gyertyaszállal, ahány éves volt éppen. Lajosnak egészen ki is ment a fejéből, hogy ma van a szülinapja! Na de hát éppen azért vannak a barátok, hogy az ilyesmit fejben tartsák. Kövér Lajos annak rendje- módja szerint elfújta mind a harmincöt gyertyát, s felgyulladt a lámpa is, melyből a kis ravaszok a meglepetés kedvéért csavarták ki a körtét. Az ünnepelt most egy apró dobozkát pillantott meg az asztalon. A dobozkából egy gombolyag kék fonal került elő. Lajos szemügyre vette a gombolyagot, és ekkor látta, hogy annak sehol sincs ám vége. Lefut az asztalról a földre, átszalad a szobán, és eltűnik az ajtó mögött. A fonal bírta cérnával, kiment az udvarra, onnan meg az utcára. Kövér Lajos ballagott a nyomában. A kék fonal pedig fogta magát, és besurrant egy kapun, melynek bádogszárnyaira ezt mázolták: VIGYÁZZ! AUTÓKIHAJTÁS! Vagyis az udvaron talán autókat ültetett el valaki, most meg locsolgatja őket, és várja, hogy kihajtsanak, mint valami virág. Ez persze nem egészen igaz, bár az ott lakó Karcsi bácsi keze alatt bizony kivirulnak az autók, és még a kehesebbje is olyan szépen hajt ki a kapun, mint egy friss virágszál. Az udvaron középütt felnyitott motorháztetővel egy öreg autó állt. Kövér Lajos pedig észrevette, hogy a kezében lévő fonál a kert sarkában álló, ponyvával letakart valamihez vezet. Az autó alól, szájában parázsló csikkel, ősz hajában szénaszálakkal Karcsi bá kászálódott elő. – Tifteletem – dünnyögte szája sarkába szorítva a csikket. – Na kérem fépen, itt a fóban forgó járgány! Azzal, mint egy bűvész, a ponyva alól egy nagyméretű, csillogó-villogó háromkerekű biciklit varázsolt elő. – Nahát! – ámult el Kövér Lajos, és sorra ölelgette vigyorgó barátait. Aztán Karcsi bához fordult: – Kipróbálhatom? – Hát perfe, avért fináltuk – hunyorgott az öreg. Kövér Lajos a triciklijével fel-alá száguldozott az udvaron. Végül töviről hegyire kikérdezte az öreget a járművet illetőleg. A szakikám egy hatalmas, öreg amerikai autó alvázát és egy terepjáró kerekeit használta fel, hogy a kerékpár biztosan elbírja Kövér Lajos nem mindennapi súlyát. Amúgy meg minden alkatrész, az első csapszegtől az utolsó fogaskerékig más és más masinából származik, úgyhogy a sok vasdarab együttvéve ezer meg ezer kilométert megtehetett már a világ legkülönbözőbb pontjain. a) Hány éves Kövér Lajos? ……………………………. b) Húzd alá azt a szövegrészt, amelyik megindokolja, miért nem ég a körte! c) Miért kelt humoros hatást a szöveg 4. bekezdésében a kihajtás és a kivirul szavak használata? ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… d) Karikázd be az igaz állítást tartalmazó mondatok betűjelét! A) Kövér Lajos születésnapi ajándéka elfért egy dobozkában. B) A háromkerekű járgány teljesen egyedi darab volt. C) Kövér Lajos semmilyen módon nem fejezte ki, hogy örül az ajándéknak. e) Fejezd be a mondatot! A triciklihez egy terepjáró kerekeire volt szükség, ugyanis ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… f) Hova illenek a kimaradt mondatok? Írd a beillesztendő mondatok betűjelét a szövegben a megfelelő helyre! A) A kíséretet pedig három roppant tehetséges fiatal sportember adta, három jókora tangóharmonikával birkózva. B) A barátok pedig szépen letelepedtek a körben álldogáló autók motorháztetőire, lökhárítóira, és kedvtelve nézték. g) Milyen eszközöket használ, és mit fejez ki a köszöntő jókívánság sajátos írásképe? Eszköz:……………………………………………………………………………………… Mit fejez ki?………………………………………………………………………………… h) Hogyan beszél Karcsi bá? Mi ennek az oka? ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… i) Helyettesítsd egy-egy − a szövegkörnyezetbe illő − rokon értelmű szóval, szókapcso- lattal az alábbi kifejezéseket! kompánia: …………………………………………………………… töviről hegyire: ……………………………………………………… tricikli: ……………………………………………………………….
| Javítókulcs | ![]()      | | Címkék | A címkéket az anyanyelv (F14) feladatokhoz rendelte:
Sárik Szilvia + MI | | | |
Az appot fejleszti:
Vántus András | Kecskemét,
20/424-89-36 |
matematica.hu | A feladatok az
Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. |
3628
Lackfi János 
![Olvasd el figyelmesen a következő szöveget, majd oldd meg a feladatokat! Szerized az édi nyelvet? (1) A mai magyar nyelvhasználat egyik legismertebb és leginkább visszatetsző jelensége az édi, husi, uncsi stb. típusba tartozó szavak elterjedése és használata. A „mozgalom” ellen rengetegen lépnek fel, nyelvművelők és laikusok egyaránt. Mi lehet a kifogás a fenti – szabályosan működő, a főneveket (naci – nadrág, üccsi – üdítő), a mellékneveket (édi – édes, husi – húsos) és az igéket (pl. becsomiz – becsomagol, szeriz – szeret) egyaránt érintő jelenséggel szemben? A leggyakoribb indokok az igénytelenség, a gyerekesség, a mézesmázosság, a nyelvi romlás. Ám lehet, hogy a fenti szócsoport felett túl könnyen törnek pálcát az ellenzők. (2) A szavak képzésében semmi huncutság nincs: a beszélő valahol az első szótag határán elnyisszantja a szót (pl. kar-ácsony), majd hozzábiggyeszti az -i képzőt (kari). Sőt, nem is feltétlenül az -i-t, mivel a választék nagyobb. A végződés lehet pl. -ci: ruci (ruha), tünci (tündéri), -csi: szemcsi (szemüveg), telcsi (telefon) vagy -szi: tüdőgyuszi (tüdőgyulladás). Ugyanaz a szó több mindent is jelenthet – gondoljunk csak a cuki (cukros/ aranyos/cukrászda) vagy a vili (világos/villamos) szópárokra. (3) A fent említett típusba tartozó szavak közül néhány minden magyar ember szókincsében benne van. Hiszen szinte biztos, hogy mindenki használta már az alábbi szavak valamelyikét: csoki (csokoládé), mozi (mozgóképszínház), süti (sütemény). Ezek mára teljesen bevett, úgynevezett „szótári” alakok. E szavak legtermészetesebb és legismertebb használati köre a gyereknyelvé. A gyermekek szeretik a játékosságot, a mulatságos hangzást, a rövid, könnyen érthető szavakat. Az ide tartozó szavak mind kapcsolódnak a gyerekek világához: bölcsi (bölcsőde), hugi (húg), isi (iskola), nyuszi (kisnyúl), ovi (óvoda). A szaknyelvekben szintén meglepően magas az ilyen típusú szavak száma. Ilyenek pl. az informatikába tartozó moncsi (monitor), noti (noteszgép) vagy proci (processzor), sőt a roppant férfias rendőri nyelvből sem hiányoznak: biri (helyszíni bírság), őrmi (őrmester), szoli (szolgálat). Céljuk minden esetben a rövidítés, esetleg a feszültségoldás – de hivatalos helyzetben természetesen sosem fordulnak elő. (4) Vajon miért annyira zavaró ez a fajta nyelvhasználat? Miért bélyegzi meg a közvélemény? A válasz roppant egyszerű: nem a szavakkal van probléma, hanem magával a stílussal. A „plázás” ifjúsági nyelvre ugyanis nem csupán az -i képző kiemelt szeretete, hanem pl. egyes kifejezések (kivi vok – kíváncsi vagyok’, naon – nagyon’) túlzott használata, jellegzetes hanghordozás, beszédstílus (affektálás, hadarás), öltözködés, zenei ízlés, sőt életforma jellemző. A rosszallás ennek a stílusnak, illetve a stílus teremtőinek és követőinek szól. Engem is zavart, amikor az egyik ismerősöm megkérdezte: „Na, mi volt a karcsi ajcsi?” Azaz karácsonyi ajándék. (https://www.nyest.hu/hirek/vili-naci-uccsi...) a) A cikk melyik két bekezdésének lehetne adni a következő alcímeket? A két bekezdés számát írd a megfelelő pontsorra! A) Így beszélünk mi: ................................. B) Hogyan hozunk létre „édi” szavakat? ................................. b) Döntsd el, hogy igazak vagy hamisak-e az alábbi állítások! Karikázd be a helyes választ! A) A felnőtt férfiak egyáltalán nem használják az „édi” nyelv szavait. IGAZ – HAMIS B) A közvélemény megbélyegzi az összes -i kicsinyítő képzős szó használatát. IGAZ – HAMIS C) Az ellenzőket nem csak a jellegzetes szóhasználat zavarja. IGAZ – HAMIS c) Az 1. bekezdés végén szerepel a pálcát tör felette szólás. Mi a jelentése? d) Ahogy olvashattuk, az „édi” nyelv szavaira jellemző a többértelműség. Mit érthet pl. a szoli szó alatt az, aki barnulni vágyik, illetve egy rendőr? aki barnulni vágyik: .................................................................. rendőr: .................................................................. e) A 4. bekezdés végén a cikk írója hoz egy személyes példát is. Vajon miért zavarta őt, amikor egy ismerőse megkérdezte tőle, hogy „Na, mi volt a karcsi ajcsi?” Lackfi János egyik versének két versszaka is ezt az „édi” nyelvet figurázza ki. Olvasd el figyelmesen, majd oldd meg a feladatokat! Lackfi János: Véletlen (részletek) […] […] koviubi pörivel vidikazi zacsiban a kedvencem a víkendem lekipali csokival csörizi a telimet jaj vétkeztem a véletlen (http://www.lackfi-janos.hu/veletlen/) f) Minek a rövidítése a 3. versszakban a „koviubi pörivel” és a „lekipali”? koviubi pörivel: .................................................................. lekipali: .................................................................. g) Írj egy példát a versből arra, hogy az „édi” nyelv az igéket is érinti! Az „édi” ige: ……………………………](https://vantus.hu/kep/anyanyelv/felveteli4/2018_1/vantus_hu_anyanyelv_felveteli4_2018_1_6.jpg)
